Válási mediáció
Válás, gyermekelhelyezés békésen, ügyvéd nélkül akár online is
A válás nem egyszeri esemény, hanem egy folyamat, amely a szándék megjelenésétől a válás utáni új életvitel kialakulásáig és megszilárdulásáig tart. Ezért sem mindegy, hogy ezt a hosszabb folyamatot hogyan zárják le a Felek, hogyan kezdenek bele új életükbe.
Lezárni egy korszakot és megpróbálni emberi módon útjára engedni a másikat nem könnyű feladat.
Egy ilyen helyzetben mindkét fél érdeke, hogy békésen, viszonylag gyorsan sikerüljön megállapodásra jutniuk a válásuk kapcsán, hogy a jövőre összpontosíthassanak.
A válási mediáció célja, hogy, a felek közötti kommunikációs hidakat visszaépítse, a felek közötti kommunikációt visszaállítsa oly módon, hogy a válás valamennyi járulékos kérdésében meg tudjanak egyezni. Ha van közös gyermek a legfőbb cél a gyermek kímélete.
A felek egyetértése esetén a mediációs ülések online, zoom vagy skype segítségével is megtarthatóak. Különösen jól jöhet az ilyen típusú lehetőség, amikor a Felek egymástól távol, vagy a Felek valamelyike külföldön él és a válási mediáció személyes részvétellel történő lefolytatása akadályokba ütközne. Önöknek, amennyiben az online mediáció mellett döntenek a megbeszélés idejére egy nyugodt, csendes környezetet kell biztosítaniuk, megbízható internet hozzáféréssel.
Válási mediációban az alábbi esetekkel fordulnak hozzám:
Gondolkodnak a váláson, de még nem biztosak benne
Ezeken az üléseken akár közösen, akár egyénileg átbeszéljük a válás menetét, az Önök helyzetét, aztán közösen döntenek arról, hogy életüket együtt folytatják tovább, vagy a szétválás mellett döntenek.
Megállapodásukat írásbeli keretbe szeretnék foglalni
Előfordul, hogy a házaspárok már mindent átbeszéltek válásuk kapcsán, mindenben sikerült megegyezniük és szóbeli megállapodásukat írásbeli keretbe szeretnék foglalni, egy gyorsabb válás érdekében és ezért választják a mediációt. Ezen esetekben is minden járulékos kérdést, amit a jogszabály a válás kimondásához megkövetel, a megbeszélés során külön átbeszélünk.
Ha válni szeretnének, de nincs egymás között kommunikáció, semmiben nincs egyezség
Gyakori, hogy a válást megelőző hónapok, évek során a házaspárok már nem tudnak kommunikálni egymással. Azon párok, akik nem szeretnének évekig pereskedni, és viszonylag hamar túllépni a válás okozta lelki sérelmeken a mediációval egy gyorsabb és jobb lehetőséget tudnak választani. Különösen igaz ez azokra a házasságokra, ahol a szétválás során gyermekek is érintettek. Önöknek ugyanis a válást követően a gyermek láthatása, és egyéb programjai tekintetében együtt kell működniük, ami a gyermeknek is jobb példát mutat, nem mellesleg lelkileg kevésbé viseli meg, mint egy gyűlölködő közeg. Személyes vitáiknak, nézeteltéréseiknek ne legyen áldozata a gyermek. Először külön – külön beszélgetek a párokkal, azt követően már hármasban közös munkával megkíséreljük a mediáció adta kommunikációs eszközökkel a közös megállapodás kialakítását.
A válás a keresetlevél illetékes bíróságra történő benyújtásával indul
Lehet közös megegyezéssel vagy (önállóan vagy mediátor, vagy ügyvéd közreműködésével) a házasság megromlására vezető okok feltárásával, ún. tényállásos bontás keretében.
Amennyiben bontóper van folyamatban érdemes mindkét félnek megjelennie a tárgyaláson. Bírósági meghallgatás során számos a múltat érintő kérdés merülhet fel egészen a kapcsolat létrejöttétől a házasság megromlásának idejéig. Lényeges, hogy a kérdésekkel arra térnek ki, hogy jól megfontolt döntése – e a feleknek a válás. A bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.
A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Ilyen esetnek minősül, ha a házastársak között az életközösség megszűnt és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás. A bíróság ez esetben általában tanúkkal ennek megállapítására bizonyítást folytat le. A bíróság nem azt vizsgálja, ki a vétkes a megromláshoz vezető okokban, hanem azt, hogy az véglegesen megromlott és nincs kilátás annak helyreállítására. A törvény a bíróság mérlegelésére bízza a házasság végleges megromlásának megítélését. Amennyiben súlyosan felróható magatartást az egyik házastárs nem hajlandó elviselni, önmagában elegendő a válás kimondásához. Ilyen a családon belüli erőszak, bűncselekmény elkövetése, alkohol,- drogproblémák stb.
A házasság felbontása iránt a pert a házastársaknak személyesen (akár jogi képviselő útján) kell megindítani az illetékes bíróságon.
Ki az illetékes bíróság?
A válóper annál a bíróságnál lehet megindítani, amelynek területén az alperes lakóhelye van.
Ha az alperesnek belföldi lakóhelye nincs, az illetékesség az alperes belföldi tartózkodási helye. Amennyiben az alperes tartózkodási helye ismeretlen, vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely az irányadó. Azonban ha az utolsó belföldi lakóhely nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, akkor az illetékes bíróság a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában a belföldi tartózkodási helye.
Válóper esetén az a bíróság az illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.
Válóper eljárási illetéke:
Ha nem vesz igénybe mediációs eljárást a bontóper megindításának illetéke az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény 43. §. (1) bekezdése alapján 30.000,- Ft.
A válási eljárás időtartama függ attól, hogy:
- a házasság felbontására irányuló kereseti kérelem szabályszerűen lett – e benyújtva a bíróságra. Ha nem, akkor a bíróság hiánypótlásra visszaküldi.
- a válási okiratokat az alperes mikr veszi át. Sokszor csak húzza az időt
- az alperes mikor terjeszti elő az ellenkérelmet (30 napon belül lehet).
Általában az első tárgyalást a kereseti kérelem benyújtásától számított 4 – 6 hónapon belül tartják meg. Ahogy írtam, ha nincs kiskorú gyermek, akár az első tárgyaláson elválhatnak, ha van gyermek általában 1 – 2 hónapot várni kell a következő tárgyalásra.
Mégis körülbelül mennyibe kerül egy válás?
- a házassági bontóper illetéke 30.000,- Ft,.
Ha nem tudnak megegyezni, külön
- a szülői felügyeleti jog gyakorlásának bírósági rendezése iránti kérelem illetéke 21.000,- Ft,
- a kapcsolattartás rendezése iránti kérelem illetéke 21.000,- Ft,
- a gyermektartásdíj megfizetése iránti kérelem eljárási illetéke az egy éves tartásdíj összegének 6%-a.
- Amennyiben szükséges az igazságügyi pszichológus szakértő díja vizsgált személyenként 120.000-150.000 – Ft.
- a házassági vagyonjogi per illetéke a követelés 6 % -a (minimum 15.000,- Ft, legfeljebb 1.500.000,- Ft !!!!
Az eljárás befejezésekor a perköltséget pernyertesség – pervesztesség arányában viselik a felek.
Fentiek alapján tehát a válás minimum 30.000 forintba kerül, de ennek összege sok mindentől függ. Amennyiben nem tudnak megegyezni a szülői felügyeleti jogról, a gyermektartásdíjról, vagy a kapcsolattartásról külön illetéket kell megfizetni.
Mit kell tartalmaznia a válási keresetlevélnek?
- a bíróság itélti rendelkezésére irányuló határozott kereseti kérelmet
- a perben érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján,
- az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket,
- az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést,
- valamint a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat.
Ezek hiánya esetén a bíróság visszautasítja a keresetlevelet, és azt ismételten megfelelő formában és tartalommal lehet csak előterjeszteni.
A keresetlevelet a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról szóló 21/2017. (XII.22.) IM rendelet mellékletében található nyomtatványon lehet benyújtani. Pótlap alkalmazásával kell benyújtani:
- a házassági anyakönyvi kivonatot,
- a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát,
- egyéb okiratokat,
- a tanúbizonyítási indítványt,
- a pszichológus szakértői kirendelésre vonatkozó bizonyítási indítványt.
A válási keresetlevelet 3 aláírt példányban kell a bíróságra benyújtani. Mindegyik mellé csatolni kell a mellékleteket.
A bírósági tárgyalások nyilvánosak, azonban a nyilvánosságot a tárgyalásról, vagy annak egy részéről törvényben meghatározott okokból ki lehet zárni. Házassági perek esetén a felek is kérhetik a nyilvánosság kizárását. A bíróságon a felek pontosan megjelölik, hogy mit szeretnének, előadják a bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat. Az eljárás során a bíróság megkísérli a felek kibékítését, ha a békítés eredményes, akkor a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti. Ez esetben perköltség fizetésére sem kötelesek a felek.
Ha a békítés nem vezetett eredményre, akkor bíróság a perfelvételt lezárja és kitűzi az érdemi tárgyalás napját. Ha a feleknek van közös kiskorú gyermeke, akkor a perfelvételi tárgyalás lezárását követően még egy tárgyalást kell tartani, akkor is, ha a felek egyezséget kötöttek. Ha nincs közös kiskorú gyermek, akkor a bíróság egyezség esetén a házasságot első alkalommal felbontja.
A válóper első érdemi tárgyaláson a bíróság a személyesen megjelent feleket meghallgatja, ha ez korábban nem történt meg. Az érdemi tárgyaláson már nem kötelező megjelenni, de ha a felperes mulasztja el a bíróság a pert megszünteti. A bíróság ezen szakban bizonyítást folytat le.
Milyen bizonyítékok, bizonyítási indítványok fordulhatnak elő a válás menete során?
- tanúk kihallgatása – általában családtagok, barátok, akik többet tudnak a felek életéről.
- okirati bizonyíték
- szakértői bizonyítás
A tanúbizonyítással párhuzamosan, ha van kiskorú gyermek a bíróság beszerzi a környezettanulmányokat, pedagógiai véleményt, kirendeli a pszichológus szakértőt. Ha a szülők között vitás a szülői felügyeleti jog gyakorlásának kérdése, akkor a pszichológus szakértő vizsgálja a gyermekeket, szülőket, a szülők élettársi kapcsolatait, a gyermekkel együtt élő nagyszülőket.
Ha nincs megegyezés a bíróság vizsgálja, hogy a felek házasélete teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott –e.
Ha további vitás kérdés merül fel és nincs megegyezés, a bíróság bizonyítást vesz fel és az ügy érdemében dönt. Ilyen:
- a közös kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jog rendezése,
- a gyermek és a különélő szülő kapcsolattartása,
- gyermektartás
- házastársi közös lakás használatának rendezése,
- lakáshasználati jog ellenértéke,
- többlethasználati díj
- házastársi tartás.
A bíróság fellebbezéssel meg nem támadott ítélete a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével jogerőre emelkedik.
Közös megegyezés
Amennyiben a felek közös megegyezés útján szeretnének elválni azt megtehetik önállóan,a formanyomtatvány és a pótlapok csatolásával is.
Gyakori, hogy a formanyomtatvány nem megfelelően lett benyújtva, így a bíróság pótlásokat kér határidőn belül. Sokan ilyenkor inkább biztosra szeretnének menni és vagy ügyvédhez, vagy mediátorhoz fordulnak.
Amennyiben nem mindenben egyeznek a felek és azt békésen szeretnék egymással rendezni mediátor segítségét veszik igénybe.
Válási mediáció
Mi szabályozza, hogy közvetítői eljárás keretében is válhatnak a felek?
A Polgári Törvénykönyv 4: 22. § -a a következőket tartalmazza
„ A házastársak a házassági bontóper megindítása előtt vagy a bontóper alatt – saját elhatározásukból vagy a bíróság kezdeményezésére – kapcsolatuk, illetve a házasság felbontásával összefüggő vitás kérdések megegyezésen alapuló rendezése érdekében közvetítői eljárást vehetnek igénybe, A közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodásukat perbeli egyezségbe foglalhatják.
A válási mediáció során a felek a válás járulékos kérdéseiben
- a gyermekelhelyezésről/szülői felügyelet gyakorlásáról,
- a tartásdíjról,
- a vagyonmegosztásról,
- a kapcsolattartásról
- valamint minden olyan kérdésről, amit a válás során és azt követő életükre szeretnének tisztázni közösen hozzák meg a döntéseket.
Ezeket a döntéseket egy úgynevezett válási egyezségben megfogalmazzuk, amit mind a feleségnek, mint a férjnek alá kell írnia. Az aláírt egyezséget a bíróságra benyújtjuk, és a válási egyezség alapján akár már az első tárgyaláson a bíróság felbontja a házasságot. Ha kiskorú gyermek van, akkor a bíróságnak minimum két tárgyalást ki kell tűznie, akkor is, ha a házastársak mindenben megegyeztek.
Amennyiben válási egyezséget kötnek, a bíróságon már nem kell a válási szándékról magyarázatot adni. A válás és a döntés nem a bíró, hanem az Önök kezében van, mellyel egy mindkettőjük számára elfogadható megállapodás születhet.
A bíróság az Igazságügyi Minisztérium által nyilvántartásba vett mediátor által készített válási megállapodást elfogadja, ehhez nem szükséges ügyvéd közreműködése.
Felmerülhet a kérdés, hogy mi van akkor, ha az egyik fél akar válni, a másik pedig nem?
Ebben a helyzetben mindkét fél más szándékkal jelenne meg a mediáción. Egyik fél a kapcsolat helyreállítását várná, míg a másik fél a válási járulékos kérdéseket szeretné tisztázni és lezárni a kapcsolatot. Ilyenkor általában érdemes egy rövid próbaidőt adni maguknak a párkapcsolati mediáción elhangzottak alapján, hogy menthető – e a kapcsolat vagy sem. A felek közül mindketten ilyenkor egyfajta kompromisszumot kötnek. A válni akaró fél, hogy három hónap próbaidővel tesznek még egy próbát kapcsolatuk rendezésére, a válni nem akaró fél pedig azzal, ha nem sikerül jobbá tenni kapcsolatukat, belemegy a válásba.
A mediáció során biztosíthatom, hogy a leghumánusabb elbánásban részesítve arra törekszem, hogy adott helyzetben mindenki számára megtaláljuk a legmegfelelőbb megoldást. Amennyiben a válás közös gyermeküket is érinti gondoljon, a jövőbeni látogatásokra, gyermekére. A válást követően a gyermeküket érintő kérdésekben Önöknek továbbra is együtt kell működniük.
Ha már eldöntötték, hogy elválnak egymástól, de nem tudják pontosan miben kellene megállapodniuk és milyen lehetőségeik vannak, akkor a mediáció során a jogszabályok keretein belül az Önök helyzetéhez, életéhez igazodó megoldást alakítunk ki.
Miért érdemes a válási mediációt választani a pereskedés helyett?
- sokkal rövidebb, nem kell évekig egy fájdalmas és a család számára is megterhelő időszakot átélni a feleknek
- olcsóbb, mint a pereskedés,
- minden vitás kérdést át lehet beszélni, azokat is, ami sok esetben a bírósági tárgyaláson nem kerülne szóba,
- a mediáció során olyan megállapodás születhet a felek között, mellyel mindketten nyertesnek érezhetik magukat
- a mediáció révén jobb kapcsolat alakulhat ki a felek között, mely a válással érintett gyerekekkel történő kapcsolattartásban nagyon fontos lehet.
A házasság az első tárgyaláson is felbontható, ha a bírósági ún. békéltetése nem vezetett eredményre és a felek minden kérdésben megegyeztek. Ezzel nagyon sok időt spórolhatnak a váló felek. A válási mediáció eredményével létrejött megállapodást a bíróság a későbbiekben ítéletébe belefoglalja.
Ha a másik fél nem akarja a mediációt
Sokszor felmerül, hogy az egyik fél akarja a mediációt, míg a másik fél nem szeretné. Kérdés, hogy ilyenkor mit tehetnek?
A másik félben azt kell megerősítenie, hogy azért szeretné a mediációt, hogy egy megoldatlan, vitás ügyet békésen zárjanak le. A legfontosabb, hogy semmiképpen ne erőltessék a másik félre a mediációt. Hagyjanak neki időt, hogy végiggondolja a lehetőségeket. Amennyiben úgy érzi, hogy ez nem vezet eredményre, a megkereső fél kérhet engem, hogy vegyem fel a kapcsolatot a másik féllel. A jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy egy alkalommal a mediátor megkeresse a másik felet.
A válási mediáció lépései:
- kapcsolatfelvétel a mediátorral
- külön megbeszélés a felekkel
- közös mediációs ülés
- álláspontok közelítése vitás kérdésekben
- megegyezés valamennyi a házasság felbontását érintő kérdésben
- megállapodás részletes írásba foglalása a mediátor által
- házassági bontókereset írásba foglalása
- kereset és a megállapodás benyújtása az illetékes bíróságra
A gyermek a válás során
Ha van közös gyermek az apának és az anyának nagyon meghatározó szerepe van a gyermek személyes fejlődésében. Mindenképpen fontos azt tudatosítani a szülőkben, hogy más az anya – gyermek, és az apa – gyermek kapcsolat. Rendkívül káros, ha a felek a gyermeket bevonják a válási panaszaikba, vitáikba.
A szülőknek meg kell állapodniuk abban, hogy a bontás után milyen formában szeretnék gyakorolni szülői felügyeleti jogukat. Ide tartozik a gyermek nevének, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helyének meghatározása, vagyona kezelése, törvényes képviseletének jogai és kötelezettségei, valamint a gyámnevezés és a gyámságból való kizárás joga.
Ha a váló felek a közös szülői felügyeleti jogban egyeznek meg, abban az esetben a gyermeket érintő minden egyes kérdésben közösen döntenek, illetve azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében önállóan is dönthet. Ilyenkor nem kell megállapodni a kapcsolattartás kérdésében, de a gyermek lakóhelyét meg kell határozniuk.
A szülők úgy is megállapodhatnak, hogy a szülői felügyeleti jogokat csak egyikük gyakorolja. A másik szülőnek nem kell lemondania minden jogáról, ugyanis a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben ez esetben is közösen kell dönteniük.
A Ptk. 4:175. § a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogokat tartalmazza:
„(1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.
(2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.”
Ebbe a körbe tartozik
- a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása,
- a szülővel azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése,
- állampolgárságának megváltoztatása,
- és iskolájának, életpályájának megválasztása.
Fontos átgondolni, hogy ha a közös szülői felügyeleti jogra esik a választás, azt csak akkor lehet a gyakorlatban is megvalósítani, ha a szülők képesek a megegyezésre és a további közös döntések meghozatalára is. Ehhez mindenképp szükséges egyfajta konfliktusmentes kapcsolat a szülők között. Ezt sok esetben a válással együtt járó vitás helyzetek nagyban megnehezítik, ezért is jó megoldás a válási mediáció, hiszen a mediátor közvetítésével esély mutatkozik a konfliktusok rendezésére.
Gyakori, hogy a szülők nevelési elvei eltérnek egymástól, és a válás során elfeledkeznek a gyermekről az egész folyamatban és csak nehezen tudnak kimozdulni ebből a helyzetből. Ha a szülőknek nem sikerül megegyezni a gyermekkel kapcsolatos kérdésekben, akkor a bíróság, vagy a gyámhatóság dönt.
A vagyonjogi kérdések rendezése nem tartozik a kötelező járulékos kérdésekhez. Ha ebben nem tudnak megállapodni, attól még a házasság felbontása közös megegyezéssel lehetséges. A mediációban valamennyi vagyonjogi kérdést át lehet beszélni, azonban a vagyon megosztásához a törvény szerint ügyvéd által ellenjegyzett okirat szükséges. Mediáció során a vagyon megosztását a mediációs megállapodás egy külön részébe foglaljuk, melynek tartalmát a jogszabályi előírások alapján ügyvéd foglalja okiratba.
„A ragaszkodást nem lehet elzárni, mint egy csapot. Főleg, ha az ember gyermekéről van szó.” (Cassandra Clare)
A gyámhatóság ugyancsak mediációt rendelhet el a szülők együttműködése érdekében. A vitás kérdésekben az érintett felek tudnak igazán elfogadható kompromisszumot kötni, de azokban az elfajult családi vitákban, konfliktusokban ahol a szülők nem tudnak megegyezni a gyermeket érintő kérdésekben a bíróság, vagy a gyámhatóság elrendelheti a gyermekvédelmi közvetítői eljárás igénybevételét.
A Ptk. 4:177. § alapján
„A gyámhatóság, kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból a szülői felügyelet gyakorló szülő és a gyermekétől különélő szülő közötti megfelelő együttműködés kialakítása, a különélő szülő jogainak biztosítása érdekében – ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást – a szülő számára közvetítői eljárás igénybevételét rendelheti el.”
A bíróságokon zajló válópereknél az egyik fél szinte mindig vesztesként kerül ki a perből, aminek logikus lélektani következménye, hogy később ott “tart be” a másiknak, ahol csak tud. Ha ez a gyerekfelügyelet és a láthatás kárára megy, jóvátehetetlen károkat okoznak vele a gyermeküknek. Ennek megértetése alapvető. A gyerekek érdekeit, szempontjait maximálisan figyelembe venni, és őket nem a bosszúállás eszközként felhasználni a legfontosabb dolog a válás során (és a válás után). A válófélben lévő felek sokszor annyira el vannak foglalva a saját sérelmeikkel, hogy észre sem veszik a gyerekeik szenvedését. A gyerekeknek nem a válás a legrosszabb, hanem az oda vezető út. Ne okozzunk fölösleges, és jóvátehetetlen károkat a lelkükben.
Hogyan segít a válási mediáció?
Válás esetén mindenképp sérülnek a felek, de nem mindegy mennyire. Próbáljuk ezt a minimumra csökkenteni, és a felszabaduló energiákat a jövő felé fordítani. A mediáció során az addigi értékek felidézésével és megőrzésével egészen más fénybe kerül a kapcsolat, a válás lebonyolítása és a válás utáni időszak megélése barátságosabban és könnyebben zajlik. Nem mindegy, hogy a válás után jó kapcsolatban maradnak a felek, vagy ellenségekké válnak, és még évekig mérgezik egymás életét.
A mediáció segít az érzelmi veszteségek feldolgozásában, tanulságokkal szolgál, hogy a későbbi kapcsolatokban a felek ne kövessék el ugyanazokat a hibákat, és lehetőleg ne egy újabb válás legyen a vége.
A mediációs tárgyalásokon a felek teljes titoktartás mellett rendezhetik vagyoni ügyeiket, megegyeznek a gyermekek elhelyezésében, a jövőbeni kapcsolattartásban.
A mediáció révén elkerülhető, hogy a bíróságon kínos kérdésekkel szembesüljenek a felek a válás során.