Ebben a blog bejegyzésben nagyon részletesen írom le mire lehet számítani az eljárás menetét, folyamatát illetően.

Akik valamilyen konfliktusnak, vitának a részesei a konfliktus bizonyos szintjein már nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak egymással kommunikálni, mely javarészt csak tovább mélyíti a már fennálló problémát.

Ilyenkor segíthet egy külső, semleges és pártatlan harmadik fél a mediátor a vitában álló feleknek.

Általában az egyik vitában álló fél keresi fel valamilyen formában (telefon, vagy e – mail) a mediátort, hogy felkérje a mediációra. Gyakori, hogy csak az egyik fél szeretné a mediációt, ilyen esetben a mediátor telefonon felkeresi a másik felet és elmondja részére milyen témában kérte támogatását a másik fél. FONTOS!!! A mediátor nem a megkereső fél képviselője!! A mediátor amennyiben az eljárás elindul mindkét fél részére egy pártatlan, semleges résztvevő, teljes titoktartási kötelezettség terheli, aki nem ad tanácsot a felmerülő problémákra, hanem a mediációs eljárás technikáival a feleket a megoldás megkeresésében segíti. A mediációban tehát a vitában álló felek alakítják ki közösen, hogy mit szeretnének.

Az eljárás akkor indul el, ha a felek közös megegyezés alapján írásban kezdeményezik a közvetítő felkérését. A feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezés alapján a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítői eljárás keretében szeretnék rendezni.

Úgy gondolom, ha két vitában álló fél ezt a lépést már megteszi a lehető legjobb lépés a változásra.

Fontos megjegyezni, hogy az eljárás megkezdése előtt a feleket tájékoztatom, hogy a tevékenységért díj jár.

A feleket meghatalmazás alapján nagykorú, cselekvőképes személy, vagy jogi képviselő is képviselheti. A feleknek, jogi személy fél esetében pedig a képviseletére feljogosított személynek az első közvetítői megbeszélésen és a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen jelen kell lenniük.

A mediátor a kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik arról, hogy elfogadja – e a felkérést.

A mediátor köteles visszautasítani a felkérést, ha a felek bármelyikével szemben összeférhetetlenség merül fel, mely az alábbi okok valamelyikének vagy azok együttes fennállása esetén áll fenn:

• a közvetítő valamelyik felet már egy másik ügyben képviseli,
• az érintett felek bármelyikével rokoni kapcsolatban áll,
• a felek bármelyikével munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban áll,
• érintett az ügyben,
• elfogult az üggyel kapcsolatban.

Amennyiben a mediátor elfogadja a felkérést, a feleket elfogadó nyilatkozatban meghívja az első közvetítői megbeszélésre. A feleknek, mint már írtam fentebb az első közvetítői megbeszélésen személyesen, együttesen kell megjelenniük.

Ha a felek bármelyike az első közvetítői megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítő a közvetítői eljárást nem indíthatja meg.

A mediátor az első megbeszélésen tájékoztatja a feleket

• a közvetítés alapelveiről, a közvetítői megbeszélés főbb szakaszairól,

• a hatékony megegyezési lehetőségek feltárásához vezető folyamatról

• az eljárás költségeiről,

• a személyét és az eljárásba szükség szerint bevont szakértőt terhelő titoktartási kötelezettségről,

• arról a lehetőségről, hogy a felek a személyüket érintő titoktartási kötelezettségről külön megállapodhatnak,

• arról a tényről, hogy, mint közvetítő az ügyben – amennyiben az ügy jellege megkívánja – csak az ügyhöz kapcsolódó joganyagot, szakmai tényeket ismertetheti,

• arról, hogy az egyik féltől kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel annak érdekében, hogy a másik fél ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa, kivéve, ha  a tájékoztatást adó fél azt nyilatkozza, hogy az általa elmondottakat nem hozhatja a mediátor a másik fél tudomására.

A mediátor előzetes megbeszélést is lefolytathat a felekkel.

Ezen a megbeszélésen a mediátor külön, egyesével meghallgatja a feleket a konfliktus témával kapcsolatban. Ezen ülésen mindkét fél zavartalanul a másik fél jelenléte nélkül elmondhatja az üggyel kapcsolatban az álláspontját, érzéseit. Már az előzetes megbeszélés is sokat segíthet, hogy a felek átértékeljék milyen szerepük van a konfliktusban, a kialakult szituációban.  Ezen megbeszélés körülbelül 1 – 1,5 óra időtartamú, mely tulajdonképpen egy nyugodt körülmények között lezajló beszélgetés az ügyfél és a mediátor között. Az előzetes megbeszélésen a mediátor ismerteti a mediációs eljárás menetét.

Ha az előzetes megbeszélés után a felek változatlanul kérik a közvetítői eljárás lefolytatását, ezt a tényt a mindkét fél és a közvetítő aláírását tartalmazó írásos nyilatkozatban rögzítik. A nyilatkozat aláírásával a közvetítői eljárás megindul.

A nyilatkozatban a felek és a közvetítő megállapodnak az eljárás során felmerülő költségek, díjak előlegezésének és megfizetésének módjáról, ideértve az elállás és a megszüntetés eseteit is, továbbá a felek megállapodhatnak a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről és az általuk szükségesnek tartott egyéb kérdésekről.

Külön megállapodás hiányában a fél az eljárásban való részvételével felmerült költségeit (pl. utazás), valamint az általa meghallgatni kért személy költségeit maga viseli. A közvetítő közvetítői díját és költségeit, továbbá a szakértő (amennyiben szükséges) díját és költségeit – eltérő megállapodás hiányában – a felek egymás között egyenlő arányban viselik.

A mediációs ülés

Az előzetes megbeszéléseket követően (amennyiben volt) a mediátor egyeztet egy időpontot a felekkel a mediációs eljárás első alkalmához. Ezen megbeszélésen már mindkét félnek személyesen és együttesen jelen kell lennie.

Az ülés elején a mediátor aláírja a felkérő nyilatkozatot, a felek az adatkezelési nyilatkozatot és a magatartási szabályok betartására vonatkozó nyilatkozatot. Amennyiben a felek kérik külön titoktartási nyilatkozat is köthető.

A mediátor ezt követően ismerteti a felekkel a mediáció menetét, az időkeretet, az ülésen betartandó viselkedési és magatartási szabályokat.

Valamennyi fél a mediátor jelenlétében az ún. megszakítás nélküli időben ismerteti az eset fontosabb pontjait, az üggyel kapcsolatos véleményét, érveit.

A közvetítői eljárásban a közvetítő a feleket részletesen meghallgatja, biztosítva, hogy a felek egyenlő elbánásban részesüljenek. Ennek során a felek kifejthetik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat és a rendelkezésükre álló iratokat is bemutathatják. Mindkét fél elmondhatja milyen problémával jött a mediátorhoz, mit remél az eljárástól, milyen megoldásra vágyik. Ezen körülbelül 15 perces megszakítás nélküli időben a másik fél nem szólhat közbe, nem szakíthatja meg semmilyen módon vélemény – nyilvánításával a folyamatot. Az esetek döntő többségében ez az a pillanat, amikor hosszú idő után a felek ekkor szembesülnek a másik gondolataival, érzéseivel. A viták hevében erre általában soha nem került sor, mert nem volt lehetőségük egymásnak elmondani mit is gondolnak. Valóban nem egyszerű megállni, hogy ne reagáljunk dolgokra, saját igazunkat védve, de mindaddig, amíg nem tudjuk a másik mit miért tesz,vagy gondol nem tudhatjuk miből ered az igazi konfliktus. A megszakítás nélküli időben elmondottak alapján a felek kapnak egy másik megvilágítást a problémájukra.

A megszakítás nélküli időben a felek elmondanak több „sérelmezett” témát, amit szeretnének, ha megbeszélésre kerülne. Ezt követően a mediátor ír egy listát a felek által elhangzott témákat illetően és azokat a mediátor szerint felállított sorrendben megvitatnak. A mediátor kézben tartja a kommunikációt a felek között, segíti őket az együttműködés és a jobb kommunikáció felé. A megbeszélésen fel kell tárni a konfliktus gyökerét, azonban a mediáció nem a múltat vizsgálja, nem a régi sérelmeket boncolgatja, hanem a jövőre orientál. A mediátor az eljárás során kérdésfeltevéseivel irányítja a beszélgetést a felek között, azonban nem ad sem tanácsot, sem igazat egyik félnek sem. A kérdések segítenek abban, hogy a felek tisztábban láthassák a konfliktusos szituációt. A mediátor célja egy olyan konszenzusos megoldás létrehozása a felek között, amellyel mindketten úgymond nyertesként érezhetik magukat az eljárás végén. A mediációs ülésen nincs olyan, hogy bármelyik fél ebben, vagy abban hibás volt.

Maga az ülés körülbelül három órás.

A felmerült témákat miután átbeszélték és sikerült megállapodásra jutniuk azokat illetően a mediátor elkészíti a mediációs megállapodást. A mediációs ülések száma a témák, az adott konfliktus jellege szempontjából több alkalmat is igényelhetnek.

Az első közvetítői megbeszélést követő egyes megbeszéléseken a feleknek - ha másként nem állapodnak meg - személyesen is jelen kell lenniük. A felek megállapodásától függően a közvetítő a közvetítői eljárást a felek együttes jelenlétében vagy külön-külön tartott megbeszélések formájában egyaránt lefolytathatja.

A közvetítő a felek egyetértésével szakértőt vehet igénybe. Szakértőként bárki eljárhat, aki valamely kérdésben kellő szakértelemmel rendelkezik, és akinek a személyében a felek megegyeznek. A szakértőre a közvetítő összeférhetetlenségére és a titoktartási kötelezettségére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

A szakértő a felkérés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban értesíti a közvetítőt a felkérés elfogadásáról vagy visszautasításáról, és a felkérés elfogadása esetén arról is nyilatkozik, hogy az ügyben érdektelen, illetve nem elfogult.

A szakértő a szakértői véleményt a rendelkezésére bocsátott iratok alapján a felkérés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban terjeszti elő. A határidő a felek egyetértésével egy alkalommal meghosszabbítható. A felek megállapodásától függően a szakértő a közvetítői megbeszélésen személyesen is részt vehet.

A szakértő tevékenységéért szakértői díj és költségtérítés jár.

A közvetítő a felek kérésére a közvetítői eljárásban a vitás ügy körülményeiről tudomással bíró más személyeket is meghallgathat.

A mediátor a tárgyalásokat úgy irányítja, hogy a felek a múltba történő visszatekintés helyett a  lehetséges megoldásokat körvonalazzák és megfogalmazzák azokat a kölcsönösen elfogadható kompromisszumos megoldásokat, amivel mindketten elégedettek lehetnek.

A mediációs eljárás befejezése

• A mediációs megállapodás aláírásának napján.
• A megállapodást a felek írásban rögzítik és aláírásukkal jelzik, hogy mindenben egyetértve elfogadják azt. (Az ülések során létrejövő köztes megállapodások szintén rögzítésre kerülnek.)
• A mediátor a felek együttes jelenlétében megkötött lezáró megállapodást írásba foglalja, és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja. Ezt az okiratot aláírja a mediátor személyesen és az együttesen jelenlévő felek. A mediátor rögzíti a megállapodást és a felek aláírásukkal kötelezik magukat az abban foglaltak elfogadására.
• Azon a napon, melyen bármelyik fél úgy dönt, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti.
• Ha a felek egybehangzón kijelentik a mediátor előtt, hogy kérik az eljárás befejezését.
• Amennyiben a mediáló fél és / vagy felek a mediátor írásbeli felszólítása ellenére sem tartják be a mediáció szabályait a mediátor eláll a mediációs eljárás lefolytatásától.
• Ha a felek másként nem állapodnak meg, a nyilatkozat aláírásának napjától számított 4 hónap elteltével.

Ha a megállapodásban névcsere, hibás név- vagy számelírás, számítási hiba vagy más hasonló elírás történt, a felek együttes kérelme alapján a közvetítő - a kérelem kézhezvételét követő - 15 napon belül kijavítja a megállapodást.

A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választott bírósági eljárás keretében érvényesítsék.

Ha törvény másként nem rendelkezik és a felek másként nem állapodtak meg, a közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági vagy választott bírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben a közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára.

A közvetítői eljárás befejezésével egyidejűleg a közvetítő a felekkel elszámol.

A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) a közvetítői eljárás megindítását igazoló nyilatkozatot, a létrejött megállapodást, vagy az eredménytelenül zárult eljárásról (az ok megjelölésével) készített feljegyzést az eljárás befejezését követő 10 évig köteles megőrizni.

A felek költségére - kérelmük alapján - a közvetítő az őrzési idő alatt az iratokról egyszerű másolatot adhat ki.