Blog

  • Táppénz alatti felmondás

    02December

    Táppénz alatti felmondás


    Sok esetben mai napig tévhit él az emberekben afelől, hogy táppénz alatt fel lehet -e mondani a munkavállalónak.

    A válasz igen, de csak bizonyos feltételek esetén.

    A Munka Törvénykönyve 68. § (2) bekezdése tartalmazza, hogy a betegség miatti keresőképtelenség esetén a munkáltató közölheti ugyan a felmondást, de a felmondási idő csak a védettséget biztosító időtartam lejártát követő napon kezdődik el.  Ez azt jelenti, ha a munkavállaló előbb került betegállományba, mint a felmondás közlése, a felmondás ugyan közölhető, de ténylegesen a felmondási idő, csak a betegszabadság, vagy táppénz lejártát követő naptól indul el, ami jogszabály alapján 30 nap felmondási időt jelent. Ha pl. 42 napot van a munkavállaló táppénzen, akkor a 43. naptól indul el a felmondási idő.  Kivétel ez alól a próbaidő, illetve a táppénzcsalás, melyről a későbbiekben írok.

    Évente a munkavállaló részére 15 nap betegszabadság jár. Ha a munkavállaló megbetegszik és a háziorvos a keresőképtelenségét megállapította a munkavállaló betegszabadságra megy. Ha a keresőképtelenség továbbra is fennáll a 15 napos keret kimerülése után, azzal a munkavállaló táppénzes állományba kerül.

    A betegszabadság, illetve a táppénz alatt más - más felmondási szabályok vonatkoznak a munkavállalóra és a munkáltatóra.

    A munkavállaló munkaviszonyát akár a betegszabadság, akár a táppénz időszaka alatt felmondással megszüntetheti.

    A munkáltató elé azonban korlátot állít a jogszabály a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatosan. Ennek elsődleges oka, hogy a munkavállalót ne lehessen elbocsátani akkor, amikor különösen nehéz helyzetben van betegsége okán. A munkáltató érdeke természetesen az, hogy a munkafolyamatok rendben haladjanak tovább és sokszor az emberi oldalát nem tekintik a felmerült helyzetnek, hiszen a legtöbb munkavállaló nem szándékosan akar beteggé válni.

    Vannak abszolút és relatív felmondási okok.

    • Abszolút felmondási ok esetén a munkáltató nem közölhet felmondást a munkavállalóval szemben. Ilyen pl. a várandósság.
    • Relatív felmondási tilalom esetén közölhet felmondást a munkáltató a munkavállalóval, a felmondást átadhatja a munkavállaló részére, azonban a felmondási idő csak később fog kezdődni.  Ilyen a betegszabadság és a táppénz ideje. A felmondási idő legkésőbb a betegszabadság, vagyis az évi 15 nap leteltét követő egy év elteltével kezdődik. A felmondási idő akkor sem tolódik egy évnél későbbre, ha a keresőképtelen állapot folyamatosan fennáll.

    A felmondást, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül lehet a bíróság előtt megtámadni, ha annak indokaival nem ért egyet a munkavállaló.

    Fontosnak tartom annak tisztázását ebben a témakörben, hogy ki jogosult táppénz igénybevételére. A táppénz igényléséhez szükséges:

    • az igénylő keresőképtelensége,
    • az igénylőnek legyen fennálló biztosítási jogviszonya,
    • ugyanakkor az egészségbiztosítási járulék fizetve legyen.

    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § - a alapján az a munkavállaló számít keresőképtelennek, aki

    1. a betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni,
    2. aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult,
    3. az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
    4. a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg – ellátást nyújtó intézményben,
    5. a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli,
    6. aki fekvőbeteg - gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül,
    7. akit közegészségügyi okból foglalkoztatásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá, aki járványügyi, illetőleg állat – és egészségügyi zárlat miatt a munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg nem foglalkoztatható,
    8. a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő

    -aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja,

    a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.

    Ki igazolhatja a keresőképtelenséget?

    A biztosított keresőképtelenségét az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa, és a keresőképtelenség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos igazolhatja. Magánorvos nem jogosult rá.

    A keresőképtelenség, illetve a keresőképesség elbírálására jogosult (szak)orvos: 

    • a háziorvos 
    • a házi gyermekorvos 
    • a járóbeteg-szakellátás orvosa, ha az intézményvezető erre feljogosította és területileg vagy a háziorvos beutalása alapján a beteg ellátására illetékes
    • az ideggondozó szakorvosa, ha az intézményvezető erre feljogosította
    • a bőr- és nemibeteg-gondozó szakorvosa, ha az intézményvezető erre feljogosította
    • a tüdőgondozó szakorvosa, ha az intézményvezető erre feljogosította
    • az onkológiai gondozó szakorvosa, ha az intézményvezető erre feljogosította
    • az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi, illetve megyei kormányhivatal (továbbiakban: kormányhivatal)
    • a kormányhivatallal felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos

    A kórházi kezelés időtartamára a kórház igazolja a keresőképtelenséget (a kórházi ápolást és azt is, hogy a szülő a gyermeke mellett tartózkodott a kórházi kezelés idején). Az egynapos sebészeti, a kúraszerű ellátás, a járóbeteg-szakellátás keretében végzett nappali ellátás és a járóbetegként igénybe vett komplex fürdőgyógyászati ellátás idejére a háziorvos igazolja a keresőképtelenséget.

    A pszichiátriai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága idejére ugyancsak a kórház igazolja a keresőképtelenséget. Ilyen esetekben a betegség mellett az „adaptációs szabadság” megjelölést, valamint annak időtartamát is jelezni kell.

    Ha a keresőképtelenséget a beteg gyermek ápolása miatt állapítják meg, az erről szóló igazoláson fel kell tüntetni a szülő és a gyermek TAJ számát, nevét, születési idejét és anyja nevét.

    A keresőképtelenség igazolása

    Gyakori probléma, hogy a biztosított személy tájékozatlansága miatt kicsúszik a háziorvos által adható 5 napos igazolási esetből.

    A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható.

    Visszamenőleges keresőképtelenségi igazolás esetén, orvosi dokumentáció alapján a kormányhivatal szakértő főorvosa 30 napig visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget. Kivételesen indokolt esetben az orvosszakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is igazolhatja.

    Szintén gyakori eset, ha a szülő gyermeke kórházi ápolásának idejére táppénzt igényel. Az egészségügyről szóló törvény alapján a kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetve az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon. Annak ellenére, hogy a gyermek egészségügyi ellátásról az orvosok, ápolók gondoskodnak mielőbbi gyógyulásában nagy szerepet játszik a mellett lévő szülő jelenléte, lelki támogatása. Ezen idő alatt a szülő nem képes munkavégzésre, így a szülő gyermeke jogán táppénzben részesülhet, amennyiben a fekvőbeteg – gyógyintézetben a kezelés ideje alatt gyermeke mellett tartózkodik.

    Táppénz az igénybe vevő betegszabadságának lejártát követő, vagy a 15 nap lejártát követő naptól, az igazolt keresőképtelensége idejére jár, maximum a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, abban az esetben

    •  ha a keresőképtelenség ideje alatt a jogosult személy munkaviszonya folyamatosan fennáll,
    • rendelkezik legalább egy éves folyamatos biztosítási idővel,
    •  és nincs táppénzelőzménye (a biztosított egy évre visszamenőleg nem kapott táppénzt)

    Táppénz előzményről abban az esetben beszélhetünk, amennyiben a biztosított betegsége okán keresőképtelenné válik, és a keresőképtelen állományba lépés első napját megelőző egy éven belül már részesült táppénzes ellátásban. Az ilyen táppénz-előzményt minden esetben szükséges beszámítani az újabb táppénzre jogosultság időtartamába.

    Csak a folyamatos biztosítási időszak alatt biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra jogosult a táppénz folyósítására az, aki a keresőképtelenségét közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt egy évnél kevesebb biztosításban töltött nappal rendelkezik.

    A táppénz összege

    Elsősorban mindig az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított társadalombiztosítási járulék megfizetésére kötelezett, így elmondható tehát, hogy a táppénz alapját e jövedelem naptári napi átlaga képezi. Befolyásolja továbbá a táppénz mértékét a biztosításban töltött idő, illetve az esetleges kórházi ápolás ideje, azonban a táppénz mértéke általában a napi átlagkereset 60 %-a.

    A táppénz folyósításának megszűnése

    A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 47.§ (3) bekezdése alapján

    •  ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy
    • a keresőképesség elbírálásának ellenőrzése során a szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos általi vizsgálatához nem járult hozzá. A szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos - a kezelő orvos jelenlétében - a keresőképességet a jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti.
    • ha a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetve a gyógyulásását tudatosan késlelteti.

    Felmondás alatt részesülhet – e táppénzben a munkavállaló?

    A jelenleg hatályos 2012. évi I. törvény, a munka törvénykönyve alapján a felmondási idő harminc nap, főszabály szerint pedig ezen időszakot a munkavállalónak munkavégzéssel kell töltenie. A fentiekben írt szabályozás alapján, a munkáltatónak lehetősége van mentesíteni a munkavállalót a munkavégzés alól a felmondási idő egy részében. Amennyiben a felmondási időben a munkavállaló megbetegszik, és háziorvosa igazolása alapján keresőképtelen állományba kerül, úgy nincs törvényi akadálya annak, hogy a munkavállaló táppénzes ellátásban részesüljön. Fontos azonban, hogy a keresőképtelen állapot a felmondást követően jelentkezzen a munkavállalónál. Ezekben az esetekben a fent írtak szerint a felmondási idő hossza nem növekszik a táppénzen töltött napok számával.

    Próbaidő alatti táppénz

    A próbaidő alatt is kivehető a betegszabadság – maximum tizenöt nap egy évben – melyet követ a táppénz ideje, ebben az esetben a munkavállaló nem áll felmondási védettség alatt, így ha a munkáltató bármilyen okból úgy dönt, hogy szeretné megszüntetni a fennálló munkaviszonyt, azt azonnali hatállyal, indoklás nélkül megteheti.

    Fenti tilalmak nem vonatkoznak arra az esetre, ha azonnali hatállyal vagy közös megegyezéssel kívánja a munkáltató megszüntetni a munkaviszonyt.

    A társadalombiztosítás szabályozása sok pozitívumot hozott, amely nem csak a keresőképtelenség idejére biztosított pénz és/vagy természetbeni juttatásokban merül ki, de ide sorolható a felmondás elleni védelem is.

    Concordatum Mediátor

    www.concordatum.hu

    Vezérné dr. Hevesi Tünde

Ugrás az oldal tetejére
Ugrás az oldal tetejére