-
02December
Sok esetben mai napig tévhit él az emberekben afelől, hogy táppénz alatt fel lehet -e mondani a munkavállalónak.
A válasz igen, de csak bizonyos feltételek esetén.
A Munka Törvénykönyve 68. § (2) bekezdése tartalmazza, hogy a betegség miatti keresőképtelenség esetén a munkáltató közölheti ugyan a felmondást, de a felmondási idő csak a védettséget biztosító időtartam lejártát követő napon kezdődik el. Ez azt jelenti, ha a munkavállaló előbb került betegállományba, mint a felmondás közlése, a felmondás ugyan közölhető, de ténylegesen a felmondási idő, csak a betegszabadság, vagy táppénz lejártát követő naptól indul el, ami jogszabály alapján 30 nap felmondási időt jelent. Ha pl. 42 napot van a munkavállaló táppénzen, akkor a 43. naptól indul el a felmondási idő. Kivétel ez alól a próbaidő, illetve a táppénzcsalás, melyről a későbbiekben írok.
Évente a munkavállaló részére 15 nap betegszabadság jár. Ha a munkavállaló megbetegszik és a háziorvos a keresőképtelenségét megállapította a munkavállaló betegszabadságra megy. Ha a keresőképtelenség továbbra is fennáll a 15 napos keret kimerülése után, azzal a munkavállaló táppénzes állományba kerül.
A betegszabadság, illetve a táppénz alatt más - más felmondási szabályok vonatkoznak a munkavállalóra és a munkáltatóra.
A munkavállaló munkaviszonyát akár a betegszabadság, akár a táppénz időszaka alatt felmondással megszüntetheti.
A munkáltató elé azonban korlátot állít a jogszabály a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatosan. Ennek elsődleges oka, hogy a munkavállalót ne lehessen elbocsátani akkor, amikor különösen nehéz helyzetben van betegsége okán. A munkáltató érdeke természetesen az, hogy a munkafolyamatok rendben haladjanak tovább és sokszor az emberi oldalát nem tekintik a felmerült helyzetnek, hiszen a legtöbb munkavállaló nem szándékosan akar beteggé válni.
Vannak abszolút és relatív felmondási okok.
- Abszolút felmondási ok esetén a munkáltató nem közölhet felmondást a munkavállalóval szemben. Ilyen pl. a várandósság.
- Relatív felmondási tilalom esetén közölhet felmondást a munkáltató a munkavállalóval, a felmondást átadhatja a munkavállaló részére, azonban a felmondási idő csak később fog kezdődni. Ilyen a betegszabadság és a táppénz ideje. A felmondási idő legkésőbb a betegszabadság, vagyis az évi 15 nap leteltét követő egy év elteltével kezdődik. A felmondási idő akkor sem tolódik egy évnél későbbre, ha a keresőképtelen állapot folyamatosan fennáll.
A felmondást, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül lehet a bíróság előtt megtámadni, ha annak indokaival nem ért egyet a munkavállaló.
Fontosnak tartom annak tisztázását ebben a témakörben, hogy ki jogosult táppénz igénybevételére. A táppénz igényléséhez szükséges:
- az igénylő keresőképtelensége,
- az igénylőnek legyen fennálló biztosítási jogviszonya,
- ugyanakkor az egészségbiztosítási járulék fizetve legyen.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § - a alapján az a munkavállaló számít keresőképtelennek, aki
- a betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni,
- aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult,
- az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
- a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg – ellátást nyújtó intézményben,
- a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli,
- aki fekvőbeteg - gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül,
- akit közegészségügyi okból foglalkoztatásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá, aki járványügyi, illetőleg állat – és egészségügyi zárlat miatt a munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg nem foglalkoztatható,
- a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő
-aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja,
a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.
Ki igazolhatja a keresőképtelenséget?
A biztosított keresőképtelenségét az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa, és a keresőképtelenség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos igazolhatja. Magánorvos nem jogosult rá.
A keresőképtelenség, illetve a keresőképesség elbírálására jogosult (szak)orvos:
- a háziorvos
- a házi gyermekorvos
- a járóbeteg-szakellátás orvosa, ha az intézményvezető erre feljogosította és területileg vagy a háziorvos beutalása alapján a beteg ellátására illetékes
- az ideggondozó szakorvosa, ha az intézményvezető erre feljogosította
- a bőr- és nemibeteg-gondozó szakorvosa, ha az intézményvezető erre feljogosította
- a tüdőgondozó szakorvosa, ha az intézményvezető erre feljogosította
- az onkológiai gondozó szakorvosa, ha az intézményvezető erre feljogosította
- az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi, illetve megyei kormányhivatal (továbbiakban: kormányhivatal)
- a kormányhivatallal felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos
A kórházi kezelés időtartamára a kórház igazolja a keresőképtelenséget (a kórházi ápolást és azt is, hogy a szülő a gyermeke mellett tartózkodott a kórházi kezelés idején). Az egynapos sebészeti, a kúraszerű ellátás, a járóbeteg-szakellátás keretében végzett nappali ellátás és a járóbetegként igénybe vett komplex fürdőgyógyászati ellátás idejére a háziorvos igazolja a keresőképtelenséget.
A pszichiátriai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága idejére ugyancsak a kórház igazolja a keresőképtelenséget. Ilyen esetekben a betegség mellett az „adaptációs szabadság” megjelölést, valamint annak időtartamát is jelezni kell.
Ha a keresőképtelenséget a beteg gyermek ápolása miatt állapítják meg, az erről szóló igazoláson fel kell tüntetni a szülő és a gyermek TAJ számát, nevét, születési idejét és anyja nevét.
A keresőképtelenség igazolása
Gyakori probléma, hogy a biztosított személy tájékozatlansága miatt kicsúszik a háziorvos által adható 5 napos igazolási esetből.
A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható.
Visszamenőleges keresőképtelenségi igazolás esetén, orvosi dokumentáció alapján a kormányhivatal szakértő főorvosa 30 napig visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget. Kivételesen indokolt esetben az orvosszakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is igazolhatja.
Szintén gyakori eset, ha a szülő gyermeke kórházi ápolásának idejére táppénzt igényel. Az egészségügyről szóló törvény alapján a kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetve az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon. Annak ellenére, hogy a gyermek egészségügyi ellátásról az orvosok, ápolók gondoskodnak mielőbbi gyógyulásában nagy szerepet játszik a mellett lévő szülő jelenléte, lelki támogatása. Ezen idő alatt a szülő nem képes munkavégzésre, így a szülő gyermeke jogán táppénzben részesülhet, amennyiben a fekvőbeteg – gyógyintézetben a kezelés ideje alatt gyermeke mellett tartózkodik.
Táppénz az igénybe vevő betegszabadságának lejártát követő, vagy a 15 nap lejártát követő naptól, az igazolt keresőképtelensége idejére jár, maximum a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, abban az esetben
- ha a keresőképtelenség ideje alatt a jogosult személy munkaviszonya folyamatosan fennáll,
- rendelkezik legalább egy éves folyamatos biztosítási idővel,
- és nincs táppénzelőzménye (a biztosított egy évre visszamenőleg nem kapott táppénzt)
Táppénz előzményről abban az esetben beszélhetünk, amennyiben a biztosított betegsége okán keresőképtelenné válik, és a keresőképtelen állományba lépés első napját megelőző egy éven belül már részesült táppénzes ellátásban. Az ilyen táppénz-előzményt minden esetben szükséges beszámítani az újabb táppénzre jogosultság időtartamába.
Csak a folyamatos biztosítási időszak alatt biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra jogosult a táppénz folyósítására az, aki a keresőképtelenségét közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt egy évnél kevesebb biztosításban töltött nappal rendelkezik.
A táppénz összege
Elsősorban mindig az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított társadalombiztosítási járulék megfizetésére kötelezett, így elmondható tehát, hogy a táppénz alapját e jövedelem naptári napi átlaga képezi. Befolyásolja továbbá a táppénz mértékét a biztosításban töltött idő, illetve az esetleges kórházi ápolás ideje, azonban a táppénz mértéke általában a napi átlagkereset 60 %-a.
A táppénz folyósításának megszűnése
A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 47.§ (3) bekezdése alapján
- ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy
- a keresőképesség elbírálásának ellenőrzése során a szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos általi vizsgálatához nem járult hozzá. A szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos - a kezelő orvos jelenlétében - a keresőképességet a jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti.
- ha a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetve a gyógyulásását tudatosan késlelteti.
Felmondás alatt részesülhet – e táppénzben a munkavállaló?
A jelenleg hatályos 2012. évi I. törvény, a munka törvénykönyve alapján a felmondási idő harminc nap, főszabály szerint pedig ezen időszakot a munkavállalónak munkavégzéssel kell töltenie. A fentiekben írt szabályozás alapján, a munkáltatónak lehetősége van mentesíteni a munkavállalót a munkavégzés alól a felmondási idő egy részében. Amennyiben a felmondási időben a munkavállaló megbetegszik, és háziorvosa igazolása alapján keresőképtelen állományba kerül, úgy nincs törvényi akadálya annak, hogy a munkavállaló táppénzes ellátásban részesüljön. Fontos azonban, hogy a keresőképtelen állapot a felmondást követően jelentkezzen a munkavállalónál. Ezekben az esetekben a fent írtak szerint a felmondási idő hossza nem növekszik a táppénzen töltött napok számával.
Próbaidő alatti táppénz
A próbaidő alatt is kivehető a betegszabadság – maximum tizenöt nap egy évben – melyet követ a táppénz ideje, ebben az esetben a munkavállaló nem áll felmondási védettség alatt, így ha a munkáltató bármilyen okból úgy dönt, hogy szeretné megszüntetni a fennálló munkaviszonyt, azt azonnali hatállyal, indoklás nélkül megteheti.
Fenti tilalmak nem vonatkoznak arra az esetre, ha azonnali hatállyal vagy közös megegyezéssel kívánja a munkáltató megszüntetni a munkaviszonyt.
A társadalombiztosítás szabályozása sok pozitívumot hozott, amely nem csak a keresőképtelenség idejére biztosított pénz és/vagy természetbeni juttatásokban merül ki, de ide sorolható a felmondás elleni védelem is.
Concordatum Mediátor
Vezérné dr. Hevesi Tünde
Fogadalomból valóság
2022. DECEMBER 30.