A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Ilyen esetnek minősül, ha a házastársak között az életközösség megszűnt és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás. A bíróság ez esetben általában tanúkkal ennek megállapítására bizonyítást folytat le. A bíróság nem azt vizsgálja, ki a vétkes a megromláshoz vezető okokban, hanem azt, hogy az véglegesen megromlott és nincs kilátás annak helyreállítására. A törvény a bíróság mérlegelésére bízza a házasság végleges megromlásának megítélését. Amennyiben súlyosan felróható magatartást az egyik házastárs nem hajlandó elviselni, önmagában elegendő a válás kimondásához. Ilyen a családon belüli erőszak, bűncselekmény elkövetése, alkohol,- drogproblémák stb.

A házasság felbontása iránt a pert a házastársaknak személyesen (akár jogi képviselő útján) kell megindítani az illetékes bíróságon.

Ki az illetékes bíróság?

A válóper annál a bíróságnál lehet megindítani, amelynek területén az alperes lakóhelye van.

Ha az alperesnek belföldi lakóhelye nincs, az illetékesség az alperes belföldi tartózkodási helye. Amennyiben az alperes tartózkodási helye ismeretlen, vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely az irányadó.  Azonban ha az utolsó belföldi lakóhely nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, akkor az illetékes bíróság a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában a belföldi tartózkodási helye.

Válóper esetén az a bíróság az illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.

Válóper eljárási illetéke:

Ha nem vesz igénybe mediációs eljárást a bontóper megindításának illetéke az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény 43. §. (1) bekezdése alapján 30.000,- Ft.

A válási eljárás időtartama függ attól, hogy:

• a házasság felbontására irányuló kereseti kérelem szabályszerűen lett – e benyújtva a bíróságra. Ha nem, akkor a bíróság hiánypótlásra visszaküldi.
• a válási okiratokat az alperes mikr veszi át. Sokszor csak húzza az időt
• az alperes mikor terjeszti elő az ellenkérelmet (30 napon belül lehet).

Általában az első tárgyalást a kereseti kérelem benyújtásától számított 4 – 6 hónapon belül tartják meg. Ahogy írtam, ha nincs kiskorú gyermek, akár az első tárgyaláson elválhatnak, ha van gyermek általában 1 – 2 hónapot várni kell a következő tárgyalásra.

Mégis körülbelül mennyibe kerül egy válás?

• a házassági bontóper illetéke 30.000,- Ft,.

Ha nem tudnak megegyezni, külön

• a szülői felügyeleti jog gyakorlásának bírósági rendezése iránti kérelem illetéke 21.000,- Ft,
• a kapcsolattartás rendezése iránti kérelem illetéke 21.000,- Ft,
• a gyermektartásdíj megfizetése iránti kérelem eljárási illetéke az egy éves tartásdíj összegének 6%-a.
• Amennyiben szükséges az igazságügyi pszichológus szakértő díja vizsgált személyenként 120.000-150.000 – Ft.
• a házassági vagyonjogi per illetéke a követelés 6 % -a (minimum 15.000,- Ft, legfeljebb 1.500.000,- Ft !!!!

Az eljárás befejezésekor a perköltséget pernyertesség – pervesztesség arányában viselik a felek.

Fentiek alapján tehát a válás minimum 30.000 forintba kerül, de ennek összege sok mindentől függ. Amennyiben nem tudnak megegyezni a szülői felügyeleti jogról, a gyermektartásdíjról, vagy a kapcsolattartásról külön illetéket kell megfizetni.

Mit kell tartalmaznia a válási keresetlevélnek?

• a bíróság itélti rendelkezésére irányuló határozott kereseti kérelmet
• a perben érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján,
• az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket,
• az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést,
• valamint a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat.

Ezek hiánya esetén a bíróság visszautasítja a keresetlevelet, és azt ismételten megfelelő formában és tartalommal lehet csak előterjeszteni.

A keresetlevelet a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról szóló 21/2017. (XII.22.) IM rendelet mellékletében található nyomtatványon lehet benyújtani. Pótlap alkalmazásával kell benyújtani:

• a házassági anyakönyvi kivonatot,
• a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát,
• egyéb okiratokat,
• a tanúbizonyítási indítványt,
• a pszichológus szakértői kirendelésre vonatkozó bizonyítási indítványt.

A válási keresetlevelet 3 aláírt példányban kell a bíróságra benyújtani. Mindegyik mellé csatolni kell a mellékleteket.

A bírósági tárgyalások nyilvánosak, azonban a nyilvánosságot a tárgyalásról, vagy annak egy részéről törvényben meghatározott okokból ki lehet zárni. Házassági perek esetén a felek is kérhetik a nyilvánosság kizárását. A bíróságon a felek pontosan megjelölik, hogy mit szeretnének, előadják  a bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat. Az eljárás során a bíróság megkísérli a felek kibékítését, ha a békítés eredményes, akkor a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti. Ez esetben perköltség fizetésére sem kötelesek a felek.

Ha a békítés nem vezetett eredményre, akkor bíróság a perfelvételt lezárja és kitűzi az érdemi tárgyalás napját. Ha a feleknek van közös kiskorú gyermeke, akkor a perfelvételi tárgyalás lezárását követően még egy tárgyalást kell tartani, akkor is, ha a felek egyezséget kötöttek. Ha nincs közös kiskorú gyermek, akkor a bíróság egyezség esetén a házasságot első alkalommal felbontja.

A válóper első érdemi tárgyaláson a bíróság a személyesen megjelent feleket meghallgatja, ha ez korábban nem történt meg. Az érdemi tárgyaláson már nem kötelező megjelenni, de ha a felperes mulasztja el a bíróság a pert megszünteti. A bíróság ezen szakban bizonyítást folytat le.

Milyen bizonyítékok, bizonyítási indítványok fordulhatnak elő a válás menete során?

• tanúk kihallgatása – általában családtagok, barátok, akik többet tudnak a felek életéről.
• okirati bizonyíték
• szakértői bizonyítás

A tanúbizonyítással párhuzamosan, ha van kiskorú gyermek a bíróság beszerzi a környezettanulmányokat, pedagógiai véleményt, kirendeli a pszichológus szakértőt. Ha a szülők között vitás a szülői felügyeleti jog gyakorlásának kérdése, akkor a pszichológus szakértő vizsgálja a gyermekeket, szülőket, a szülők élettársi kapcsolatait, a gyermekkel együtt élő nagyszülőket.

Ha nincs megegyezés a bíróság vizsgálja, hogy a felek házasélete teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott –e.

Ha további vitás kérdés merül fel és nincs megegyezés, a bíróság bizonyítást vesz fel és az ügy érdemében dönt. Ilyen:

• a közös kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jog rendezése,
• a gyermek és a különélő szülő kapcsolattartása,
• gyermektartás
• házastársi közös lakás használatának rendezése,
• lakáshasználati jog ellenértéke,
• többlethasználati díj
• házastársi tartás.

A bíróság fellebbezéssel meg nem támadott ítélete a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével jogerőre emelkedik.